Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./
1999. június 10.
Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
